Végre! Hónapok óta, valamikor tavasszal láttam utóljára egy rendes hokimeccset még a playoff első körében. (Utánna már csak iylen érdektelen meccseket játszottak.) Szóval remek érzés volt újra a jégen látni a fiúkat. Még csak az előszezon két meccse ment le de lélekben már lassan fel lehet készülni a rövid éjszakákra, a szarkalábakra és a munkahelyi monitor mögötti alvásokra. De ne kanyarodjunk el ennyire lássuk mit alkottak a srácok az előszezon első két meccsén.
Boston Bruins vs New York Rangers 2-1
Az előszezonhoz hűen mindkét csapat erősen foghíjas sorokkal lépett a jégre. A Rangersből hiányzott például King Henrik, Rozsival, Redden és az új szerzemény Marian Gaborik. A meccs egyáltalán nem hozott nagy harcot és küzdelmet. Tortorella a mérkőzés végi nyilatkozatában meg is jegyezte, hogy többet várt a mérkőzéstől. Nagyobb küzelemre és harcra számított.
A Rangers játékán érződött, hogy a sorok még nemigen álltak össze, a játékosok nehezen találják meg egymást mert mindössze öt olyan játékos volt a jégen akik még tavaly is kékben játszottak. Az összeszokottság hiánya kiütközött abban is, hogy a mieink a védekezésben is lemaradtak a Bruins játékosairól és folyamatosan szabálytalankodtak. Négy alkalommal került előnybe a Boston amit egyszer ki is használt Hamill révén. Az első harmad ennek következtében bostoni fölénnyel és góllal telt el. A vendégek részéről 14 míg a hazaiak részéről mindössze 5 kapuralövést jegyezhettek fel.
A szünetben Tortorella kiosztotta a fiúkat az öltözőben. A második 20 percben a Rangers irányított de fölényét nem sikerült gólra váltani. 14-8 volt a kapuralövési arány a második 20 perc végén és nem volt hazai kiállítás. Rask remekül tartotta a Bostont míg a szokásnak megfelelően - itt csak a preseasonra gondolok - a Rangers kapust cserélt a mérkőzés felénél, Zabat Valiquette váltotta.
A záró játékrészben a Boston azt játszotta amit az elsőben a Rangers pedig tartotta a ritmusát így kiegyenlített záró húsz percet hozott a meccs 1-1 góllal és 1-1 kiállítással. Bostoni részről Sauve talált be először majd Semenov bombája utáni kipattót Higgins húzta be Rask lábai között kialakítva a végeredményt.
Ha röviden kellene mondani valamit a mérkőzésről akkor azt mondanám, hogy igazából a kapusokról szólt a mérkőzés. Rask remekül védett a Bsotonban míg nálunk mindkét kapus Zaba és Vali is kiválóan védett. Következtetést sokat egyenlőre nem lehet levonni de az biztos, hogy a rengeteg jövés-menés miatt a csapatnak még jobban össze kell szokni. A Traverse City tornán játszó Grachev és Del Zotto szerepet kapott itt is és remélem, hogy főleg előbbi megmarad a nagycsapatnál.
Végül lássuk ki hogyan látta a meccset:
Tortorella: "Keményebb, jobb meccsre számítottam ettől függetlenüll voltak jó pillanataink. Különösen Higgins játékával vagyok megelégedve a meccs második felében kifejezetten remekül játszott, jól mozgott koronggal. Ő lehet a csapat egyik húzóembere, gólefelelőse!"
Kotalik: "Emberelőnyben nem tudtam - tudtunk sokat csinálni sajnos, nem éreztük a játékot a meccs első felében de az edző ellátott remek tanácsokkal minket a második szünetben. Csak az utolsó harmadban játszottunk igazán jól előnyben. Keményen dolgozunk, hogy jobb legyen és jobb is lesz."
Del Zotto: "Úgy gondolom jól játszottam és nem vallottam szégyent, remekül érzetem magam a jégen. Nagyon sokat köszönhetek Dannak (Girardi) akivel párban játszottam és ellátott hasznos tanácsokkal.
