Valamelyik nap azon csodás ötlet jutott eszembe, hogy szétnézhetnék a franchise birtokában lévő játékosok között, és posztonkénti rangsort próbálok majd összehozni, azért hogy jobban átláthassuk, milyen jövője lehet a csapatnak. Az első ilyen bejegyzés a center pozíció lesz, amit néhány napja ígértem nektek. Nézzük akkor, milyen játékosok állnak rendelkezésünkre itt:

Rangers: Chris Drury, Brandon Dubinsky, Eric Christensen, Artem Anisimov, Brian Boyle,

Hartford: Corey Locke, Paul Crowder

Junior – Észak Amerika: Derek Stepan, Chris Doyle, Ethan Werek, Danny Hobbs, Max Campbell, Roman Horak,

Junior – Európa: David Skokan, Zdenek Bahensky, Lukas Zeliska,

Chris Drury: Idén már 34 lesz, még két év a szerződéséből, nagy megváltás lesz, ha lejár. Micsoda pazarlás 7 milliót fizetni neki. Nem rossz játékos, de nem 7 milliós, 3-3,5 lenne a maximális, amit érne. Kijelenthetjük, hogy túl van már pályája csúcsán. Kétlem, hogy még egyszer eléri egy szezonon belül a 30 gólt (idén a 20-nak is örülnénk). Védekezésben viszont még mindig a toppon van, az egyik leghasznosabb tagja a ligaszinten is kiváló PK egységünknek. Kapitányi kvalitásaiban már nem vagyok ennyire derülátó, sose volt egy hangos egyéniség, nyilatkozataiban is csendes, visszafogott, persze az öltözőben lehet, hogy ő adja a legtöbb pluszt a társaknak. Az első sorban nagyon ritkán (=soha) kap szerepet, legtöbbször a második sort centerezi. Lassan viszont már a harmadik lesz az ideális neki.

Brandon Dubinsky: Jelenleg a csapat elsőszámú centere, harmadik évét tapossa a nagyoknál, első évében rengeteget tanult Jagrtól, pl. nagy testi erejét kihasználva kiválóan fedezi a korongot a palánknál. Sokat ütközik, és szívesen verekedik is, ha szükség van rá. Amennyiben beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor is csak egy stabil „második soros” center lehet belőle. Ez főként az inkonzistens játékának köszönhető. Ennek alátámasztására itt egy statisztika róla: http://www.forecaster.ca/thestar/hockey/player-gbg.cgi?4407 Ha Dubi pontot szerez egy meccsen, akkor általában nem áll meg egynél, sokszor viszont meccsekig semmi sem jön össze neki. Illetve egy másik adattal is szolgálhatok, épp ma olvastam róla ezt, idén az első 22 meccsén 11 pont, a december 21. óta lejátszott 15 meccsen viszont 17 pont, nagy pálfordulás ugye? Lehet, hogy megsértődött, hogy nem hívták be az amerikai olimpiai csapatba? J Karrierjének legjobb évében elérheti majd a 60 pontot (nem feltétlenül az ideire gondolok).

Eric Christensen: Már írtam róla korábban is, waiver pick, a Duckstól halásztuk el. Volt néhány nagyon jó meccse Gaborik mellett, amikor Prospal sérült volt, persze mellette mindenki kivirul. Jelenleg már csak második soros, lesz ez még rosszabb is. Nagy jövőt nem jósolok neki nálunk, folyamatosan le fog csúszni a ranglétrán, ahogyan a korábbi csapatainál tette.

Artem Anisimov: A fiatal orosznak ez az első, azaz tanulóéve az NHL-ben, az AHL-ben eltöltött két év alatt nagyon jól megszokta az amerikai életvitelt. Az előző szezonban 5. lett az AHL pontlistáján. Idén a harmadik sor jutott eddig neki a Rangersben, innen nehéz elérni jó eredményeket, főleg egy újoncnak, de vannak egész biztató meccsei. Kíváncsi lennék, mit tudna mutatni Gaborik és Prospal centereként, egyelőre még nem próbálta ki Torts. Nagyon nagy negatívum játékában, hogy nem használja a „testét” és sokszor beleszalad nagyobb ütközésekbe, ebben még javulnia kell mindenképpen. Ideje lenne leküldeni a Hartfordba pár hétre, hogy többet játszhasson, nálunk átlag 10-12 percet kap meccsenként, ami egy 21 éves játékosnál nem biztos, hogy hasznos. (Tegnap két gólt vágott, csak hogy ne legyen igazam.)

Brian Boyle: Júniusban egy 2008-as harmadik körös draftcéduláért cserébe érkezett az egykori elsőkörös választott. Nem tudom, mit láthatott benne annak idején a Kings, de negyedik sornál előrébb soha nem fog jutni. Kétkedve fogadtam az árat tekintve, és már érkezésekor kikiáltották Betts utódjának. Akkora, mint egy óriás, lehetetlen feldönteni, harcos „kis” játékos. Védekezni tud, PK-ban hasznos, ha kell, kiáll a társaiért, akár verekszik is. A nagy ütközéseket tőle is hiányolom. Jobbnak tűnik Bettsnél, viszont az árát továbbra is sokallom. Ami nagy hátránya, hogy a benne lakozó offenzív potenciál szinte a nullával egyenlő.

Corey Locke: A Hartford nagyon vékony idén centerekben, Locke mellett Crowder és Garlock a stabil pont ebben a pozícióban, pedig Gracsev és Dupont is tudna középen játszani. Locke 17 góljával és 30 asszisztjával jelenleg harmadik az AHL kanadai táblázatán. Természetesen stabil elsősoros és meghívást kapott az AHL all-star gálájára is. Sajnos nagyon alacsony mérete miatt az NHL-ben még nem kapott lehetőséget a bizonyításra (illetve kapott, egy meccset a Montrealban) és nem is nagyon fog már hisz 26 éves lesz idén májusban. Szerintem 1-2 éven belül valamelyik európai ligában fogja majd keresni a kenyerét.

Paul Crowder: A tavalyi szezon végén szerződtettük, miután az egyetemi csapatával befejezte a szezont. A 24 éves center az alaszkai Anchorage egyetem csapatát erősítette 3 évig, mielőtt profinak állt. Egyetemi edzője nyilatkozta még róla, hogy játéka konzisztens, precízen betartja az edzői utasításokat (legalább öt percig gondolkoztam rajta, hogy fordítsam le az eredeti "coachable" szót, hát ez lett belőle), tudatos, jó a védekezése és kedveli test-test elleni harcot. Azt mondják, hogy ő lehet Blair Betts második számú és feljavított kiadása.

Derek Stepan: 2008-as második körös draftunk, az NCAA-ben szereplő Wisconsini egyetem csapatában játszik, az idei junior VB győztes amerikai csapat kapitánya. A VB-n a kanadai táblázat élén végzett. A legmagasabban rangsorolt center a Rangers fiataljai között. Erényei közé tartozik, hogy nagyon jól lát a pályán, nagyon jó a korcsolyázó tudása és van esze a játékhoz.  Játékfelfogását illetően playmaker típusú, inkább az előkészítésben jeleskedik, mint a befejezésben. Gaborik mellé ideálisnak tűnik. Potenciális első soros center, azonban még kell neki 2-3 év, mire beérik. Jövőre valószínű otthagyja az egyetemet, és a Hartfordban riogatja majd az ellenfél csatárait.

Chris Doyle: Szintén 2008-as draft, az ötödik körben szereztük. A QJMHL-ben szereplő PEI Rocket játékosa. Meglehet, rendkívül tehetséges center, a statisztikái is ezt támasztják alá, viszont gondok vannak vele, mind a pályán, mind azon kívül. Ráadásul a Rangershöz való hozzáállása sem túl szimpatikus. Úgy tudom, hogy kínáltunk neki még tavaly szerződést, de valamiért nem írta alá. És a helyzet azóta sem javult, idén valószínűleg szerződés híján szabadügynök lesz. Kár érte.

Ethan Werek: A tavalyi második körös pickünk az OHL-es Kingston Frontenacs csapatában kergeti a pakkot. Késői elsőkörös picknek jósolták tavaly, pár helyet csúszott valamilyen okból kifolyólag. Túl sokat nem tudok róla, azt írják nagyon szorgos, kétirányú játékos, pont per meccs átlagot hozza az OHL-ben, annyira rossz nem lehet.

Roman Horák: Az egyik azon cseh prospectjeink közül, akiből még lehet valami. Rögtön, ahogy draftoltuk, átment amerikába játszani, nyilván azért, hogy jobban szem előtt legyen, bár Kveton és Skokan is így kezdték… Sather együttesében, a Chilliwack Bruinsban (WHL) korizik. A tavalyi Traverse City-ben rendezett tornán jó benyomást keltett, a junior VB-n gyengének mondható 1 ponttal zárt. A WHL-es újonc pontlistán a kilencedik helyen szerepel. Egyelőre talány.

Max Campbell: 2007-es ötödik körös draftee. A nyugat Michigeni Egyetem játékosa (NCAA). Gyakorlatilag alig lehet tudni valamit róla, már harmadéves egyetemista, annyira rossz mutatói nincsenek. De nem is ajnározzák túlságosan, az idő majd eldönti mi lesz belőle.

Danny Hobbs: 2007-es hetedik körös pick. Második évét tapossa a valami leírhatatlanul hülye nevű egyetemen (NCAA), és alig kap jégidőt, meg is látszik a mutatóin. Masszív melléfogás, de hetedik körben ez nem ciki.

És végül az európaikról is néhány szót, Skokan, Bahensky és Zeliska is eltöltött némi időt az amerikai junior ligák egyikében, illetve Bahensky még az AHL-ben is kapott néhány meccset, azonban egyikük sem találta meg számításait Észak-Amerikában, így hazatértek és nem is tervezik visszatérésüket. BUST mindegyik.

Nagy szüksége lenne a csapatnak végre egy elsősoros centerre, mert megállapíthatjuk, hogy egyelőre a fent játszókban nincs meg a potenciál erre. Dubinskyból és Anisimovból még talán lehet first line C, de egyelőre még talányok, a juniorjaink között pedig csak Stepanban bízhatunk, a többiek viszont szinte biztos, hogy sosem lesznek elsősorosok az NHL-ben.

Lassan jön a deadline, szétnéztem is kik azok, akik szabadok lehetnek. Peverley, Reinprecht, Lecavalier, Brind’amour, Jokinen, Belanger, Stajan és Horcoff a jelentősebb nevek, közülük Jokinen és Lecav az, akik nevét be is merném írni a lent található, kezdeti állapotban lévő lineupba. Lecavról már beszéltünk. 10 éves szerződése van, évente 7 millió a cap hitje, ez még Drury szerződésénél is rosszabb, természetesen egy klasszis játékos még mindig, na de mi lesz vele 6-7 év múlva? Nem lenne a legjobb választás idehozni a szerződése miatt. Ellenben Jokinen megérne egy „misét”, jövőre UFA, ha nem válna be, leléphet ingyen. Idén nem találja a helyét a Flamesben és szóba is jött már az elcserélése, talán Gaborik mellett jó lehetne újra.

Nyáron UFA lesz Saku Koivu, Jokinen, Comrie, Plekanec, Lombardi és Marleau is. Belőlük lehet majd válogatni, ha erősíteni akarunk center poszton.

2-3 év múlva:

Első sor:                      ____________ - Stepan/UFA/Trade -  ____________

Második sor:               ____________ - Dubinsky/Anisimov -  ____________

Harmadik sor:             ____________ -   Anisimov/Werek   -  ____________

Negyedik sor:             ____________ -             Boyle          -  ____________

Aki még közel kerülhet a tűzhöz az Horák.