A múlt héten is dolgozott az „öreg szivaros”. Újraigazoltuk Ryan Callahant és Corey Pottert. Szerződést kapott a Pittsburgh-től érkező kapus Chad Johnson is. Volt két csere, Korpikoskit Phoenixbe küldtük túlzott fizetési igényei miatt, cserébe megkaptuk az orosz Enver Lisint, Brian Faheyt pedig elcseréltük Coloradoba Nigel Williams játékjogáért.

+ Ryan Callahan: A 24 éves szélső két éves szerződést kapott, évente átlag 2.3 millió dollárt fog keresni. A tavalyi év volt a kiugrás számára, 81 meccsen 22 gólt és 18 asszisztot kapart össze. Mindezek mellett fantasztikus munkát végzett a gárda emberhátrányos egységében is. Sokat ütközik, és néha még egy-egy bunyót is vállal, méltán állíthatjuk róla, hogy eléggé kellemetlen ellenfél. Szívós munkájának elismeréseként idén meghívták az amerikai válogatott olimpiai edzőtáborába, amit augusztusban rendeznek. Remélem jövőre is hozza a tavalyi formáját, pár éven belül igazi vezérré nőheti ki magát. Egyike azon Rangereknek, akiknek nagyon kedvelem a játékát, így nagy öröm számomra, hogy sikerült megegyezni vele.

+ Chad Johnson: A draft napján érkezett Pisszburgból, ezért fenntartásaim lesznek majd vele kapcsolatban. :P Két évre írt alá, 660.000 dollár lesz a bére évente. Az elmúlt négy évet az NCAA-ban játszó Alaszkai Fairbanks Nanooks csapatánál töltötte. Sokáig kellett kutatni, hogy valami adatot találjak a Nanooksról, de megérte. Tavaly 35 meccsen védett, 1.66 meccsenkénti kapott gólátlag és 94%-os védési hatékonyság áll a neve mellett. Számomra ezek imponáló adatok, igaz nem követem figyelemmel az NCAA-t.

+ Corey Potter: A 25 éves hátvéd nem az a korán érő típus, négy évet töltött el a Michigan Egyetemen, és csak ezután állt profinak. Első profi évében még ingázott a két farmcsapatunk között, majd az utóbbi két évben már a Hartford Wolf Pack csapatát erősítette.  Tavaly a nagycsapatban is bemutatkozhatott és úgy tűnik jó benyomást keltett játéka, hiszen új szerződést kapott a vezetéstől. 550.000 dollárt fog keresni a következő egy évben. Potter leginkább defenzív felfogású védő, de újabban már gyakran felzárkózik a támadásokhoz is, többnyire sikerrel. Gyengéi között lehet említeni, hogy elég sok kiállítást szed össze és ezeket általában nem bunyók miatt kapja…

Az első csere keretében Lauri Korpikoskit küldtük a Coyoteshoz, Enver Lisinért cserébe. Korpedo a farmcsapatban rendre jól szerepelt az elmúlt években, viszont a tavalyi szezonban nem váltotta meg a világot, amikor már a Rangersben bizonyíthatott volna. Többnyire csak a 3.-4. sorban játszhatott, de nem tudott jó eredményeket felmutatni (68 meccsen 14 pont). Ő is részese volt a Rangers ligaelső emberhátrányos alakulatának. Idén RFA volt, noha maradhatott volna, de olyan pletykákat lehetett olvasni, hogy túlzott fizetési igényekkel állt elő, illetve a KHL felé is kacsingatott, ezért távoznia kellett. (Közben már azt olvastam, hogy aláírt a Phoenixhez, két év 700.000 dollár évente – mit mondjak érdekes, nálunk többet kaphatott volna, kb. 1.1M-t, ennyi volt ugyanis a QO-ja.) A cserébe kapott orosz Enver Lisin sokkal inkább támadó felfogású (ez lehetett a csere mozgatórugója), mint Korpikoski, neki is gondjai adódtak a csapatával ezért távozhatott. Tavaly 48 meccsen 21 pontot szerzett. Kiváló korcsolyázó (újabban gyűjtjük az ilyeneket), nagyon jó a befejezéseket tekintve, viszont védekezésben még javulnia kell. Remélem, nem lesznek vele hasonló gondok, mint Zserdevvel, mert ő is csinált már olyat, hogy fogta magát és évközben hazament az orosz ligába.

A másik múlt heti cserében Brian Faheyt Coloradoba küldtük, Nigel Williamsért cserébe. Nem igazán értem miért volt ez jó a Coloradónak, tekintve, hogy Fahey „career minor leaguer” (értsd nem rossz, de soha nem fog NHL szinten játszani). Williams junior korában két évet az OHL-ben töltött el, ahol 113 meccsen összesen 82 pontot szorgoskodott össze. A tavalyi szezonban már a lavinák AHL-es farmcsapatát erősítette. A 21 éves amerikai elég jó fizikai felépítésű, mindkét irányban jól teljesít. Örülnék neki, ha a védekező zónában tudna kiemelkedőt nyújtani, mert offenzív védőkből már „tele van a padlás” nálunk. Azt mondják róla, hogy kezelhetetlen típus, ezért nem kedvelik az edzői, remélem Hartfordban ez máshogyan lesz.